20 éves az Internetes Szinkron Adatbázis
Ünnepi hangulatban telt az idei szinkronos közönségtalálkozó
Közel 30 ezer film adatlapja található meg az Internetes Szinkron Adatbázis oldalán napjainkban. Az ISzDb 2006. március 27-én indult útjára 760 film adatlapjával, 2017 óta pedig már sorozatok szinkronadatai is elérhetőek rajta, ráadásul mára a hangsávadatok száma is elérte a 42 ezret. Az idei találkozót egy nappal az oldal születésnapja után, szombat délután szervezte meg az Egyesület a Magyar Szinkronért. A kerek évforduló alkalmából, rendhagyó módon a Pannónia Filmstúdió helyett ezúttal a Millennium Hotelben gyűltek össze a magyar szinkron rajongói, akik közel négy órán át lehettek részei a szinkronos eszmecserének.
A találkozón Csankó Zoltán és Botár Endre színművészek, Földi Tamás színművész és szinkronrendező, Hagen Péter szinkrondramaturg és produkciós vezető, valamint Kemendi Balázs szinkronrendező vett részt. A témakörök többek között az első szinkronszerepek, az ikonikus filmek és karakterek, valamint az analógból a digitális technikára való átállás volt.
"A vendégek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy kikről tudtuk pontosan azt, hogy használták az ISzDb-t a munkájukhoz. Ezért is volt egy kicsit hangsúlyosabb a stábtagok jelenléte. Szinkronrendező, produkciós vezető, illetve olyan színészek, akikről tudtuk, hogy van kapcsolatuk az adatbázissal, például hivatkoztak már rá" – mondta Kelemen Zoltán, a beszélgetés moderátora, az Egyesület a Magyar Szinkronért jogi felelőse, aki azt is elárulta, hogy az adatbázis alapító főszerkesztője jelenleg is azon dolgozik, hogy az ISzDb felületét felhasználóbarátabbá tegye, illetve korszerűsítse a dizájnt.
A beszélgetés az előző évekhez hasonlóan remek hangulatban zajlott, számtalan kulisszatitok és humoros momentum felidézésével. Botár Endre egyik legemlékezetesebb szerepe Gyagyás Tódi A gumimacik című rajzfilmsorozatból. A karakter olyannyira népszerűvé vált a 90-es években, hogy még Göncz Árpád, egykori köztársasági elnök feleségének is prezentálnia kellett a híres Tódi hangot a Köztársasági Érdemrendje átvételekor. A színész jellegzetes orgánumát más közönségkedvenc sorozatok is őrzik, úgy mint a Charly – Majom a családban, melyben az olasz állatgondozót, Rodolfót szinkronizálta, vagy épp a Fakopáncs Frici kalandjai, amiben a zsémbes szomszéd, Rozmár Karcsi bőrébe bújt bele. Számtalan alkalommal szinkronizált ázsiai színészeket is. Pat Morita hat filmben szólalt meg a hangján.
"Összeforrnak bennem a szerepek, mert mind az enyémek. A karakterszerepekre vagyok a legbüszkébb, arra, hogy azt tudtam mondani: Feneséges Henci, a csupa-csupa ész, Tódi zsámolyod szeretne lenni. Nagyszerű. Szerettem őket nagyon" – utalt többek közt Gyagyás Tódi figurájára Botár Endre.
Csankó Zoltán is szinkronizált ázsiai színészeket a munkássága során. Egy dél-koreai történelmi szappanoperával azonban igencsak meggyűlt a baja. A megszólaltatott karakter enyhén szólva is túljátszotta a figuráját, és bár lepleznie kellett volna, hogy árulást követett el, a grandiózus gesztusai révén az arcára volt írva a bűne. Csankó Zoltán elmesélte, nehezítette a felvételt, hogy nem tudta abbahagyni a nevetést, látva a külföldi színész játékát.
Természetesen a Dallas sem maradhatott ki a beszélgetésből. Bobby Ewing karaktere a mai napig Csankó Zoltán egyik legikonikusabb figurája. Mint mondta, hatalmas élmény volt néhány éve személyesen is találkozni Bobby megformálójával, Patrick Duffy-val.
Sokan Alec Baldwin, John Travolta és Colin Firth magyar hangjaként azonosítják, de többek közt Steve Martin és Anthony Hopkins is többször szólalt meg a hangján. A király beszéde című film mindkét szinkronváltozatában szinkronizált, de más-más karaktert.
"Először nem Colin Firth-öt szinkronizáltam, hanem Geoffrey Rush-t, és csak utána lettem a második szinkronban Firth hangja. Én azt gondolom, hogy akkor kerültem igazán a helyemre. Az elsőt még a Mafilmben csináltuk, Tabák Kata volt a rendező és Kőszegi Ákos szinkronizálta Colin Firth-öt" – idézte fel Csankó a film hazai pályafutását, melynek második szinkronját Földi Tamás rendezte.
Földi Tamás nevéhez rendezőként olyan ikonikus filmek kapcsolódnak még, mint például a Macska-jaj. A film érdekessége, hogy a magyar szövegét részben Törköly Levente színművész alkotta meg, ugyanis egyedül ő volt elérhető az egész szakmában, aki értette az alkotásban előforduló szerb cigány nyelvet. A rendező visszaemlékezése alapján a rövidre sikerült megszólalásokat mindig egy "bazmeggel", vagy más ízes káromkodással egészítették ki, ugyanis a film szövegkörnyezetébe abszolút beleillett egy ilyen kreatív megoldás.
Szinkronstúdiójában, az Active Studióban készült el a Monty Python: Az élet értelme című alkotás második szinkronja is, amely kijavította az első változat hibáit, és a Brian életében hallható hangokat hívta vissza.
"Először a TV2-n ment le, ahol megcserélték a hangokat, így például, akit eredetileg Beregi Péter szinkronizált – John Cleese –, ő ebben a verzióban Józsa Imre lett. A második szinkront volt lehetőségem megrendezni, ami bár VHS-en jelent meg, én anno csináltam belőle magamnak egy DVD-t. Égre-földre kerestem, mire nemrégiben megtaláltam a több mint ezer lemez között a stúdióban. Emlékszem, sokat gondolkodtunk, Dörner György és én, hogy hova tudnánk beilleszteni az ikonikus raccsolást a Brian életéből. Van egy jelenet, amikor temetés van a parton, csak még várják a halottat. Oda tettük be" – mesélte el a rendező, hogy készítették el a filmhez méltó szinkront.
Kemendi Balázs szinkronrajongóból lett rendezőasszisztens Földi Tamás mellett, majd később szinkronrendezővé lépett elő. Első önálló rendezése a Mamut című film volt, azóta pedig már olyan alkotásokban vett részt rendezőként, mint a Vaslady, a Pofázunk és végünk, a Vámpírnaplók, vagy éppen a Rick és Morty.
"Gyerekkorom óta érdekelt a szinkron világa, és így keveredtem egy szinkronoldalra, aminek a fórumán keresztül megismertem Földi Tamást. Később, amikor az akkori fórumozókkal összegyűltünk, meghívtuk Tamást vendégnek, és jóban lettünk. 2006 nyarán a személyes szálat megpendítve jutottam el nézőként a stúdiójába, ahol megemlítettem neki, hogy munkakeresésben vagyok, de azt nem tudtam, hogy éppen üresedés van nála az irodában. Másnap csörgött a telefonom, hogy asszisztensre van szüksége, és hogy érdekel-e. Persze, hogy érdekelt" – idézte fel szinkronos karrierje kezdeteit Kemendi Balázs, aki DVD-feliratozással kezdte, majd közel négy évnyi asszisztensi munka után, 2010-ben lett rendező. Jelenleg a Direct Dub Studios csapatát erősíti.
A Mafilm Audio Kft.-t Hagen Péter képviselte a rendezvényen, aki hosszú évek óta a stúdió oszlopos tagja szinkrondramaturgként, az utóbbi években pedig a cég egyik produkciós vezetője is egyben. Egyebek mellett Deadpool- és Dűne-filmek is kapcsolódnak a nevéhez. Ed Wood klasszikusában, a világ legrosszabb filmjének kikiáltott 9-es terv a világűrből című alkotásban pedig még szinkronizálni is volt lehetősége azáltal, hogy a szinkront nem színészekkel, hanem a DVD-forgalmazó cég munkatársaival és a technikai stábbal vették fel.
A Karate kölyök spin-offjában, a Cobra Kai-ban produkciós vezetőként vett rész, amiről egy kis érdekességet is elárult.
"Molnár Leventét kértem fel, hogy írja meg a sorozathoz a magyar szöveget, mert tudtam, hogy ő volt a Karate kölyök filmek régi szinkronjaiban a főszereplő magyar hangja. Úgy gondoltam, hogy ez egy jó kis poén lesz, és örült is neki, ráadásul képben volt az eredeti filmekkel is" – árulta el Hagen Péter, miért pont Molnár Leventét szerette volna a Cobra Kai dramaturgjának.
A beszélgetés szünetében és a végén közös fotót, illetve autogramot is lehetett kérni a megjelent vendégektől, akik készséggel álltak be egy-egy szelfire, a rajongók legnagyobb örömére.
Hegedűs Ádám Alex