74 éves Csupó Gábor, a Fecsegő tipegők atyja

Még Scooby-Doo ereiben is folyik magyar vér

Hegedűs Ádám Alex

74 éves lett Csupó Gábor, magyar származású amerikai animációs rendező, producer, akinek olyan időtálló alkotásokat köszönhet a világ, mint a Fecsegő tipegők, A Simpson család, vagy éppena Füli, Büdi és Pálcika kalandjait felvonultató Jaj, a szörnyek!. Az alkotó a 90-es évek elejétől hosszú éveken át készített rajzfilmsorozatokat feleségével, Arlene Klasky-val a Nickelodeonnak, mielőtt azonban létrehozták volna közös stúdiójukat, a Klasky-Csupo Inc.-et, Csupó a Pannónia Filmstúdió és a Hanna-Barbera világába is belekóstolhatott.

Kivándorlás a keleti blokkból

A kis Gábor a 101 kiskutya című Disney-rajzfilm 1964-es magyarországi bemutatóját látva döntötte el, hogy rajzfilmeket fog készíteni. Mint ahogy azt korábban egy interjúban is elmondta, többször belopózott a moziba, hogy újra és újra megnézze a mesét, melynek karaktereit azután le is rajzolta. Szokatlan módon a stáblistát is megjegyezte, így a rajzfilm vezető animátorának, Bill Keil-nak a nevét is rögtön elraktározta a memóriájában.

1971-ben felvették fázisrajzolóként a Pannónia Filmstúdióba, ahol a Mézga Aladár különös kalandjai című sorozaton kezdett el dolgozni, időközben viszont besorozták katonának, így nem igazán tudott kiteljesedni. Miután a szolgálata lejárt, visszatért a stúdióba, de nem volt elégedett a lehetőségeivel, ezért, hogy valóra váltsa a saját stúdióról dédelgetett álmát – amire a szocializmusban nem volt lehetőség –, 1975-ben Varga Tamara és Fellner István rajzolókkal, valamint Leslie Mándoki és Szűcs László zenészekkel külföldre emigrált. Fellner Istvánnal sokat dolgozott később a Nickelodeonnak is, Varga Tamara pedig olyan más, Magyarországon is sikeres rajzfilmek megalkotásában vett részt, mint a Tökfej tesók és A Görcs ikrek.

Hosszú út vezetett az Egyesült Államokig, annál is inkább, mert egy alagútban haladva még arra is figyelniük kellett, hogy a vonat ne gázolja el őket. Kalandos úton végül Stockholmig jutottak, ahol a három rajzoló részt vett az első svéd egész estés rajzfilm, az Agaton Sax och Byköpings gästabud elkészítésében.

A Hanna-Barbera kötelékében

Csupó Gábor Svédországban ismerkedett meg Arlene Klasky grafikussal, akinek köszönhetőben az Egyesült Államokba költözött. Állampolgárságát azután szerezte meg, hogy rohamtempóban feleségül vette Klaskyt. Mielőtt megalapították volna a közös cégüket, Csupó a Hanna-Barberánál kezdett el dolgozni, ahol 1979-től rajzolóként lehetősége volt a Scooby-Doo és Scrappy-Doo című sorozaton – és annak folytatásain – munkálkodni, egészen 1982-ig. Vezető animátora a sors furcsa fintoraként nem más volt, mint Bill Keil, akit a 101 kiskutya óta bálványozott.

Csupó brillírozott a Scooby-Doo-s szörnyek, szellemek és démonok megrajzolásában, bár visszaemlékezésében elmondta, hogy Keil megrótta néhány rajza miatt, mivel figurái stílusban eltértek a Hanna-Barbera-produkciók megszokott látványvilágától. Ezzel a munkával párhuzamosan a Casper and the Angels és a DC-szuperhősöket felvonultató, Super Friends című rajzfilmsorozatokon is dolgozott a stúdiónál, amitől az 1982-es nyári leállás után vált meg.

Miatta lettek sárgák Simpsonék

A Klasky-Csupo vállalat 1982-ben nyitotta meg kapuit a házaspár lakásán. Eleinte reklámfilmeket és filmelőzetesek készítettek, az áttörésre pedig 1987-ig várniuk kellett, amikor a Tracey Ullman Show című, amolyan Antal Imre féle Szeszélyes évszakokhoz hasonló humoros műsorban részt vehettek alkotókként. A show rajzfilm szegmensét, a két perces vicces epizódokból álló A Simpson családotkellett képernyőre vinniük, amiből aztán kinőtte magát az 1989 óta futó, legendás rajzfilmsorozat.

A sorozatot Matt Groening alkotta, a Klasky-Csupo vállalat csupán az animációért volt felelős. Az epizódok történeteibe nem szóltak bele, de a látványvilágot maga Csupó álmodta meg. Eredetileg – Csupó elmondása alapján – például rózsaszínűek lettek volna a figurák, azonban a magyar rajzfilmes ragaszkodott a sárga színhez, mivel úgy vélte, a tévécsatornák közötti szörföléskor az élénk sárga sokkal jobban megragadja a tekintetet, mint a rózsaszín.

A stúdió Simpsonék kalandjainak első három évadján dolgozott csupán, de a mai napig kapják érte a bevételt. A szétválás a megrendelő, a Gracie Films elégedetlensége miatt következett be, mivel kifogásolták azt a producert, akit a Klasky-Csupo bízott meg a sorozat felügyeletével, és az egyik saját emberüket akarták a helyére ültetni. Csupó nem akarta, hogy a stúdiója működésébe kívülről szóljanak bele, ezért végül a következő évadtól már nem ők, hanem egy másik stúdió dolgozott az animáción.

A Nickelodeon egyik húzóneve lett

Miközben az amerikai gyerekcsatornák a 80-as évek végén, 90-es évek elején éppen megújultak, illetve alakulóban voltak, az 1977 óta működő, de saját produktumokkal alig rendelkező Nickelodeon létrehozta a Nicktoons márkáját. Ebbe a "rajzfilmes családba" olyan, a csatorna által megrendelt és elkészített produkciók foglaltak helyet, mint a Rocko, a Hé, Arnold!, vagy éppen a Hódító hódok. Mindezek előtt azonban elsőként három rajzfilmsorozat készült el: a Ren és Stimpy Show, a Doug, valamint a Fecsegő tipegők a Klasky-Csupo-tól. Utóbbi kettőt egyébiránt a Magyar Televízió is műsorra tűzte a 90-es évek közepén.

A Nickelodeon és a Klasky-Csupo szerződése a nyolcvanas évek végétől egészen 2008-ig tartott, ezalatt pedig több rövidfilmet, különkiadásokat és összesen hat rajzfilmsorozatot készítettek a gyerekcsatornának: Fecsegő tipegők, Jaj, a szörnyek!, A Thornberry család, Rocket Power, Ginger naplója és a Felnövő fecsegők. Az alkotásokat sajátos, ezer közül is felismerhető rajzstílusuk kötötte össze.

Az egész estés rajzfilmek műfaja sem áll távol Csupó Gábortól, ugyanis több mozifilmet is készített a sorozataiból, illetve 2008-ban megjelent az amerikai-magyar koprodukcióban készült Immigrants – Jóska menni Amerika című alkotása is, ami humorosan járja körül az emigráció témáját. A magyar-amerikai alkotó zeneszerzéssel is foglalkozik. Műveit a YouTube-csatornáján is megosztja.

Szeret hazajárni

Magyarországot a mai napig a hazájának tekinti. A magyar nyelvet még mindig folyékonyan beszéli, ráadásul akcentus nélkül. Ha itthon jár, készséggel ad interjút szinte bárkinek, így például a Petőfi TV, a Retro Rádió és a TheVR is leültette már, hogy kikérdezzék a valóra vált amerikai álomról.

Az évek alatt a szolnoki Alexandre Trauner Art/Film Fesztiválon kétszer is tiszteletét tette, 2020-ban zsűritagként, 2022-ben pedig, hogy átvegye a fesztivál neki szánt életműdíját.

Legutóbb szeptember közepén járt Magyarországon, amikor az ORIGO Filmstúdióban átadták a karrierjéhez szorosan kapcsolódó relikviáit őrző emlékszobáját. Nem ez volt azonban az első eset, hogy valamit átadott magából a magyaroknak. Négy évvel ezelőtt megjelent a róla szóló életrajzi könyv is A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig címmel, ami Csupó szerint nemcsak az életét mutatja be, de egyben a fiatalokat is próbálja motiválni abban, hogy merjék valóra váltani az álmaikat.