Eltüntetni nem fogják, de fenyegetik az egyetlen őshonos teknősfajunkat a szabadon engedett vörösfülűek
"Sok felelőtlen állattartó a megunt hobbiállatát visszadobja a természetbe, csak épp nem oda, ahonnan származik, hanem egy teljesen másik világba" – mondta Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatója a vörösfülű ékszerteknősök magyarországi elterjedése kapcsán. Az idegenhonos teknősfajt az Európai Unió invazívnak nyilvánította, és betiltotta az importját az uniós országokba. Ez azt is jelenti, hogy nem szabad birtokolni, szaporítani és kereskedni velük, ennek ellenére Magyarországon is sokan tartják őket háziállatként.
"Egy-két napos korában hazaviszik az emberek egy kis, cuki állatként, aztán ahogy elkezd nőni, kinövi az akvaterráriumot, egyre többször kell etetni és takarítani utána, így megszabadulnak tőle" – jegyezte meg Veprik, aki szerint ezért szaporodhatott el a faj a szegedi tavakban is, így fenyegetve többek közt a lakhelye elvesztésével az őshonos mocsári teknőst.
Dr. Farkas Patrícia egzotikus állatokra szakosodott állatorvos mással magyarázza a jelenséget. Szerinte, mivel az ékszerteknősöknek nagy a mozgásigénye, főleg kerti tóban tartják őket, ahonnan könnyen kiszökhetnek. Úgy gondolja, így kerülhettek egyes egyedek például a szegedi vizekbe is.
Nem csak Szegeden hódítanak az ékszerteknősök
Nyáron, egy Gyula melletti csatornában találtak néhány vörösfülű ékszerteknőst, az egyik tatabányai tóból pedig egy teknős mentés során nyolc idegenhonos fajt fogtak ki, köztük vörösfülűeket is.
Az ékszerteknősök egy másik alfaja a sárgafülű, amely szintén invazív, és pont ugyanúgy kerülnek ki a természetbe, mint a vörösfülű társaik. Szolnoknál például augusztusban fogott ki a Tiszából egy esélyesen európa-rekorder, 35 centiméteres, 3,8 kilogrammos egyedet a helyi természetvédelmi egyesület.
Szeged újszegedi részén, a Holt-Marosban a vörösfülűek száma látványosan az idei évtől emelkedett meg. A Holt-Maros újszegedi víztoronnyal szemben elterülő részén a faj több képviselőjét is láthattuk a vízben legutóbbi, augusztus eleji ottjártunkkor, míg az országban egyedüliként őshonos mocsári teknősöknek csak egyetlen példányát lehetett felfedezni a parton.
Nemcsak a Holt-Marosban, hanem Szeged egy másik tavában, a Szeged Rókus városrészének külső részén fekvő Vértóban is megtalálható 2–3 ékszerteknős, bár a mocsáriakat is gyakran látni napozni a mólókon.
"A vörösfülű ékszerteknős külleme eltérő a mocsári teknősétől. A legszembetűnőbb a fej két oldalán található vörös folt. A fejen és a nyakon hosszanti világos csíkozás látszik" – ismertette Dr. Farkas Patrícia az Észak- és Dél-Amerikában honos faj fizikai sajátosságait, hozzátéve, hogy a mocsári teknős sötétzöld alapszínén sárga pettyezéssel jól elkülöníthető tőlük.
Kiszoríthatják az egyetlen őshonos teknőst?
Ha egy 10 éves vörösfülű ékszerteknős – így vagy úgy – természetes vízi élőhelyre kerül, ott akár további 10 évig is elélhet. Bár az emberekre nem veszélyes, más teknősfajokra fenyegetést jelenthet a jelenléte. A vadaspark igazgatója szerint a vörösfülűek megnövekedett számából jól látható, ahogy elkezdték kiszorítani hazánk egyetlen őshonos teknősfaját, a mocsári teknőst a területéről. Hasonló táplálkozási szokásaikból fakadóan ugyanis a helyi mocsári teknősöknek kevesebb élelem juthat, így számuk hosszú távon lecsökkenhet, de teljesen eltűnni valószínűleg nem fognak.
"Fiatal korukban mindkét faj ragadozó. Kisebb vízi gerinctelen állatokkal, rákokkal, rovarlárvákkal táplálkoznak. Felnőttként a legtöbb ékszerteknős áttér a növényi táplálékra, a mocsári teknősök viszont lehetnek addigra ragadozók és dögevők is, de ők sem vetik meg a növényi eleséget" – magyarázta a két teknősfaj hasonló szokásait Dr. Molnár Nóra, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, aki az Ökológiai Tanszéken a városi élőhelyek őshonos és idegenhonos teknős populációival foglalkozik. Hozzátette, a vörösfülű ékszerteknős gyorsabban nő, hamarabb válik ivaréretté, több utódja lesz és agresszívabb is, mint a mocsári teknős.
"A veszélyeztetett életszakasz a mocsári, és úgy általában véve a teknősök számára a tojás, illetve a frissen kikelt példányok is veszélyben lehetnek, amíg meg nem keményedik a páncéljuk. A tojásokat a nőstények elássák, de vannak olyan ragadozók, akik képesek kiszagolni, és kiássák a tojásokat, majd elfogyasztják. Ilyen például a róka. De számukra sem a teknőstojás az elsődleges táplálék" – ismertette a teknősök védtelen, kezdeti életszakaszait az adjunktus.
Tudomása szerint eddig egyszer figyeltek meg olyan esetet, amikor egy rétisas fészkében mocsári teknős-páncélokat találtak, de az is ritka kivételnek számított.
"Nagyobb veszélyt jelent a mocsári teknős számára, ha eltűnnek a számukra alkalmas vizes élőhelyek, a tavak, a holtágak, a mocsarak és a csatornák, mint bármi más" – összegezte megállapításait Molnár.
Akár a teknősparkok is segíthetnek
Dr. Farkas Patrícia szerint célravezető lenne interaktív kiállítási anyagokkal felhívni az emberek figyelmét az őshonos fajok védelmére. Az olyan esetekre, amikor nem lehet megoldani a szökésbiztos kerteket, akár teknősparkok kialakítása is hasznos lehet, ahol anonim módon le lehet adni az ékszerteknősöket ahelyett, hogy egyszerűen csak kitennék őket egy elhagyatott helyen.
Veprik Róbert vadaspark igazgató úgy véli, felesleges lenne bármilyen szankciót kiróni a gazdákra, inkább a felelős állattartást kellene propagálni. Azokat az egyedeket pedig, amelyek már a természetbe kerültek, csapdákkal fogják be a szakemberek, amit szerencsére megkönnyít, hogy az ékszerteknősök vörös foltjuk alapján jól beazonosíthatóak.
A Fővárosi Állat- és Növénykert az 1990-es évek óta fogad be és helyez el ékszerteknősöket, így arra kérnek mindenkit, aki nem tud tovább gondoskodni a háziállatáról, hogy vigye be hozzájuk.
A budapesti állatkerthez hasonlóan a Szegedi Vadaspark is beveszi az ékszerteknősöket. "Zárt körülmények között tartjuk őket, így nem tudnak kimenni és veszélyeztetni a hazai mocsári teknős populációt" – mondta az elhelyezéssel kapcsolatban Veprik Róbert igazgató.
Az igazgató szerint sokan keverik a vörösfülű ékszerteknőst az aligátorteknőssel, amely egy különösen agresszív faj, és képes veszélyhelyzetben támadni is. Aggodalomra viszont semmi ok, hiszen ez az emberre is veszélyes faj szerencsére nem található meg a hazai vizekben.
Hegedűs Ádám Alex