Médiatemető

Égések és ballépések

Csúfos bukások a csiga tévén, avagy a mosóporos kettesen. A hajdan dicső TV2-t e két néven emlegette a köznyelv a 90-es évek végén és a 2000-es évek elején az akkori logójából és arculataiból kifolyólag. Bár hamar második helyre csúszott a nézettségben az RTL Klub mögött, találékonysága határtalan volt, és szép lassan rájött, a legnagyobb haszna abból származik, ha a konkurencia műsoraiból merít ötleteket. Bár a felszínen az látszott, hogy a TV2 harcol az RTL-lel, valójában egy apa-fia küzdelem folyt a háttérben két kreatív igazgató, a TV2-es Árpa József és fia, az RTL Klub-os Árpa Attila között. A küzdelem Heti Hetes és Vitriol, Koóstoló és Dáridó, illetve Legyen Ön is milliomos és Most vagy soha között a megrengethetetlen Dáridó kivételével mindig az RTL javára dőlt el. A legcsúfosabb vereség azonban a legfiatalabb generáció kegyeiért folytatott harc történetéből olvasható ki a leginkább.

Egy kis médiatörténeti kontextus után ismerkedjünk meg a fél éven át tartó Kölyökklub-Homokvár párharccal.

Ha már ti is öregek vagytok – jelen kontextusban minimum 30 évesek –, akkor emlékezhettek arra, hogyan indultak el 1997 októberében a kereskedelmi tévécsatornák Magyarországon. A kutya nem tudta akkoriban a nézők közül, hogy mit is jelent pontosan a kereskedelmi csatorna címke. Miután október 4-én elindult a TV2, valamennyire kezdett kirajzolódni, mit is takar ez a fogalom. Ha egyszerűen szeretnénk megfogalmazni, azt mondhatnánk, hogy kurva sok reklámot. Persze a közönség kezdetben nem tolerálta, hogy egy izgalmas akciófilm tetőpontján megszólalt a csatornahang, mondván, hogy a reklám után folytatódik az aktuális műsoruk, mára már az vált természetessé, ha a reklámfolyam közé sikerül besűríteni egy kis filmet is.

Az RTL Klub a kísérleti adásai után október 27-én indult hivatalosan hódító útjára, és hamar kiderült, hogy sokkal átgondoltabb és koherensebb műsorstruktúrával rendelkezik riválisánál. Míg a TV2 a Magyar Televízió hagyományait követve próbált közszolgálati lenni, addig az RTL Klub Árpa Attila kreatív produceri munkásságának köszönhetően már a kezdetektől különös figyelmet fordított a saját gyártású, kereskedelmi jellegű infotainment és szórakoztató műsorokra, például a Fókuszra, a 100-ból 1-re és a legendás Meri vagy nem meri?-re – még ha utóbbi a belga RTL licence is volt. A következő években pedig sorra indultak el a csatorna olyan hosszú éveken át zászlóshajókként szolgáló alkotásai, mint a Barátok közt, a Heti Hetes és a Legyen Ön is milliomos! Bár a TV2 számára a Napló és a Dáridó, majd később az Irigy Hónaljmirigy Show vitathatatlanul sikeres, nézettségi rekordokat döntögető produkciók voltak, hosszú éveken át nem tudott több igazán számottevő, saját gyártású műsort felmutatni. A kezdeti években ráadásul olyan játékokat sugárzott, melynek alapjait az MTV tette le korábban. Többek közt a Szerencsekerék és a Vágó István vezette Mindent vagy semmit is az MTV2-ről került át a TV2-re az indulásakor. Még egy kis médiatörténelemi információ, hogy 1997 előtt a közszolgálati Magyar Televízió 1-es és 2-es csatornáját, azaz az MTV1-et és az MTV2-t lehetett csupán fogni a hagyományos, úgynevezett földfelszíni sugárzáson keresztül – plusz a körzeti tévét, ha elérhető volt, például Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Szolnok TV-t.

1997 októberében az MTV2 átköltözött a műholdas sugárzásra, azaz csak a kábeltelevízióval rendelkezők tudták fogni az adását. Helyét a földfelszínen a TV2 és az RTL Klub kapta meg megosztva. Előbbi ki is használta a lehetőséget, és a kezdeti időszakban új TV2-ként hivatkozott magára, kissé megtévesztve a nézőket azzal, hogy valójában az MTV2, csak átalakult. Mint már említettem, műsorait megnézve akár még valid is lehet ez az állítás majd 30 év távlatából visszatekintve.

Az RTL Klub a gyerekeket is szerette volna maga mellé állítani. Árpa Attila nagy figyelmet fordított a csatorna tervezett gyermekműsorára, a Kölyökklubra. Magát a tematikát és a logót is ő találta ki. Az ötlet megszületésének körülményeiről a 2003-as, Ha én ezt a klubról egyszer elmesélem című könyvében részletesen írt, amelynek minden sorából az rajzolódik ki, hogy fontos volt számára a produkció. A Kölyökklub első változata a kalózos tematikán alapult. Az ország különböző általános iskoláiból sorakoztak fel komplett osztályok, hogy megmérettessék magukat ügyességi csapatjátékokban sárga, illetve piros kis kalózokként. Ehhez egy kalózhajóra emlékeztető díszletre, egy Kampócsőr nevű papagájra és egy játékvezetőre volt szükség, aki kalózkapitányként vezette a műsort. Utóbbi volt Jónás Rita színésznő, akit a korszak gyerekei egy életre a szívükbe zártak. Hasonlóképpen tették ezt a Jónás által énekelt Húzd fel a vitorlát kezdetű dallal is, mely a Kölyökklub főcímdala volt több mint két éven keresztül.

Az első adásnapra 1997. november 1-jén, szombaton került sor, és ettől kezdve minden szombaton és vasárnap reggel várta Jónás Rita a kis kalózokkal a gyerekeket a képernyő elé, és több mint három órán át szórakoztatták a nagyérdeműt. Az adást élőben közvetítették az RTL Klub stúdiójából, a játékok fordulói között pedig olyan rajzfilmsorozatokat sugároztak, mint a Hé, Arnold!, a Hódító hódok, a Dinó-dili, vagy éppen a Kimba, a fehér oroszlán. Óriási sikernek örvendett a Kölyökklub, miközben a TV2 karba tett kézzel figyelte, ahogy a saját hétvégi reggeli műsorsávja haldoklik.

Adott volt a lehetőség a TV2 előtt, hogy nagyot robbantson, hiszen pár héttel az RTL Klub előtt kezdte meg a sugárzását, mégsem élt a lehetőséggel. A korábban már említett közszolgálatiságba burkolódzva inkább az MTV Kölyökidő című ifjúsági műsorának hagyatékát ápolta, és Nekem 8 címen felélesztette, többek közt Czippán Anett szereplésével.

A csatorna másik dobása a Kölyökszínpad nevet viselte, ami egyáltalán nem mutatott túl a nevén. Kisebb és nagyobb "kölykök" mutatták be egy színpadon, mire is képesek, vagy épp képtelenek.

Nem csoda, ha nem ismerősek a címek, ugyanis szinte teljesen eltűntek az éterben ezek a produkciók, köszönhetően a konkurenciának. Hasonlóan sikertelen próbálkozásoknak bizonyultak a TV2 részéről 1997 és 1998 fordulóján a Megdumáljuk és a Sulisok(k) című műsorok is, amikről ráadásul még egy képkocka sem maradt fenn az utókor számára.

A TV2 – élén Árpa József kreatív igazgatóval – hosszas gondolkodás után ötlötte ki a Homokvárat, amely 1998. április 25-én vette kezdetét, és nem volt más, mint a Kölyökklub pepitában. A különbség nüansznyi volt. A kalózhajót egy középkori vár díszlete helyettesítette, a játékot pedig ketten vezették. Az egyikük Acél Réka volt, aki által ismét felsejlik a Kölyökidő emléke, hiszen Acél a Kölyökidő egyik szereplője volt a Magyar Televízión gyerek- és tinédzserkorában. Minden más a Kölyökklub pofátlan lenyúlása volt. Főképp az egymással versengő kisiskolás osztályok miatt lehetett szembetűnő a hasonlóság. A Homokvárban a kertészvári és a kacagóvári csapatneveket használták. Érdekesség, hogy kezdetben a két csapat tagjai a Kölyökklubhoz hasonlóan piros és sárga színeket viseltek magukon, ám valószínűleg érezhették a készítők, hogy ezzel már túllépnek egy határon, így lecserélték a pólók színét zöldre és narancssárgára.

Érdemes szót ejteni a feladattípusokról, amik a két produkció játékosaira vártak. Bár a Kölyökklub az eredeti, a Homokvár játékai érdekesebbnek és élvezetesebbnek tűnnek a fennmaradt audiovizuális dokumentumok alapján. Míg a kis kalózok egyebek mellett memóriajátékkal, kvízkérdésekkel, előre megkoreografált színpadi produkciókkal jelentkeztek, addig a Homokvár jobban tükrözte a saját tematikáját a lovagkori mesékkel, korabeli fegyverekről való diskurzusokkal, valamint a középkori dallamokkal – néha még élő zene is volt. Mindezzel egyértelműen megteremtette a vérbeli középkori hangulatot.

Ellenben a Kölyökklub például nem mutatott be több száz évvel ezelőtti kalózok által használt eszközöket, nem elevenített fel kalózos históriákat – akár mesei elemekkel fűszerezve azokat –, vagy épp nem igazán reflektált arra sem szellemiségében, hogy a kalózok állnak a központban. Az RTL gyerekműsorának sztárvendégei is sokszor random hírességek voltak, például Keresztes Ildikó, akinek a gyerekekhez nem igazán van köze természetes környezetében. A TV2 viszont olyan vendégeket hívott a gyerekek közé, mint Halász Judit, aki évtizedeken keresztül az aktuális gyerekgeneráció pótanyja, majd nagymamája volt a dalai által.

Véleményem szerint a Homokvár annak ellenére, hogy szégyen nélkül lemásolta a Kölyökklub alapsémáit, egy jobban átgondolt és izgalmasabb műsor lett a konkurensénél, aminek célja a szórakoztatás mellett az edukálás volt. Sajnos a műsorvezetők teljes mértékben jellegtelenek, sőt, mondjuk ki, alkalmatlanok voltak a feladatuk elvégzésére. Bakik tömkelege hemzsegett a Homokvárban, amit rá lehet fogni az élő adásra, de az szembetűnő, hogy velük ellentétben, hasonló körülmények közt Jónás Rita milyen flottul vezette le minden alkalommal a Kölyökklubot. Acél Réka és a be nem azonosított partnere hozzá képest abszolút dilettánsok voltak.

Természetesen a TV2 is szórakoztatta rajzfilmekkel a gyerekeket – már amennyiben a műsorvezetők nem felejtették el megszakítani a játékfolyamot. A Tabaluga, a Cápali és Cápeti, a Kutyavilág, valamint Az igazi szellemirtók is a kínálat részei voltak. Alig több mint fél év után zárult be végleg a vár kapuja, aminek nézettsége meg sem közelítette a riválisét. Helyét a csatornán a TV2 Matiné vette át, amely a mai napig is fut, és csak rajzfilmeket vetítenek a keretei közt.

A Kölyökklub az évek alatt többször átalakult. A kis kalózok 1999-ig uralták a hétvége reggeleket, majd egyre silányabb tematika lépett életbe a változatlan név alatt. Egy ideig Gaskó Balázs, majd Ördög Nóra vezette, ám olyannyira népszerűtlenné vált egy idő után, hogy 2006-tól már az RTL is csak rajzfilmsorozatokat tűz műsorára a blokkban.

Mindenki döntse el, melyik megkövesedett műsor mellett teszi le a voksát. Én mindent latba vetve, nem tudok dönteni, de azt hiszem, hogy 2025-ben már nem is kell.

Hegedűs Ádám Alex