Nosztalgiába zárt húsvét

Gyerekként a húsvét számomra egyet jelentett a locsolkodással, a versmondással és a jól megérdemelt jutalommal: pénzzel és csokinyuszival. Húsvét hétfőn már reggel útnak indultunk, és nem volt megállás, mert sokszor estig jártuk a rokonokat és az ismerősöket. A 90-es években és a 2000-es évek elején ez még természetes része volt az ünnepnek, de mára valahogy ez kezd kikopni az ünnepi szokások közül.

Bár nem vagyok vallásos, a húsvét számomra mégis mindig valami újjászületésfélét jelentett. A tél után újra lehetett érezni a nap melegét, kinyíltak a virágok, és valahogy minden kicsit könnyebbnek tűnt. A régi szokások, a családi találkozások és a csokinyuszik mind ennek a tavaszi újrakezdésnek a részei lettek. Talán erről szól igazából ez az ünnep, hogy valami új elkezdődik a jó idő hatására, még ha nem is feltétlenül úgy, ahogy régen.

Ez az időszak nálam sosem telt el ikonikus filmek nélkül. A tévé ilyenkor mindig valami varázslatosat kínált. Szerintem ekkor kedveltem meg igazán az Óz, a csodák csodája és az Alice Csodaországban világát is. Utóbbiból az 1951-es Disney verziót, valamint az 1999-es tévéfilmet is sokszor láttam. Ezek a színes, különös történetek valahogy hozzánőttek a húsvéthoz, még ha tematikailag nem is sok közük van hozzá. Jó, az Alice-ban legalább van egy nyuszi. Számomra ezek a filmek épp olyan emblematikus részei lettek az ünnepnek, mint a csokitojás vagy a büdös kölniszag.

Mára ebből a régi forgatagból nem sok maradt. A locsolkodás is inkább csak egy szűk, közeli körben zajlik, néhány udvarias verssel és jelképes parfümfújással. De az említett filmekhez valahogy máig visszatérek ilyenkor. Jó érzés újranézni őket, mintha egy darabka gyerekkort csempésznék vissza a jelenbe. Szerintem idén sem lesz másképp.

Az idei húsvétra azonban Orbán Viktor miniszterelnök tartogatott egy meglepetést. 19 év után először adott interjút egy olyan médiumnak, ahol nem a kormányhoz köthető emberek kérdezték, és nem alákérdezés mentén zajlott a beszélgetés. A Hont vs. Orbán vita ugyan nem hozott forradalmi újdonságokat, mégis felkapott lett az ünnepi időszakban. Valószínűleg sokan nem klasszikus filmekkel, hanem ezzel az interjúval töltik majd ezt a pár napot.

Idén tehát ismét minden adott: a hűtőben már várakozik a húsvéti menü, a nappaliban készenlétben a távirányító, és ha minden jól megy, a locsolkodás után senki sem haragszik meg a kölnire. A nyuszi hozhat csokit, politikai interjút vagy akár egy jó kis nosztalgikus filmet is. A hétköznapok szürkeségét meg úgyis elintézi a tavaszi napsütés meg egy jól időzített délutáni szunyóka.

Mátó Gábor