Plants vs. Zombies: Replanted – Játékteszt
Zombik a veteményesben
A Plants vs. Zombies 2009-ben szinte azonnal kultikus státuszba került, ahogy az egyszerű alapötletét letisztult formában valósította meg, miközben a humora és a vizuális világa is emlékezetessé tette. Én is ekkoriban találkoztam vele először, és már az első pályák után beszippantott. A PopCap Games csapatának játéka máig a tower defense műfaj egyik legjobb darabjaként él a köztudatban, ahol a házunkat kell megvédenünk a képernyő jobb oldaláról érkező zombihordáktól különféle, eltérő képességű növények elhelyezésével, miközben az erőforrásainkat okosan beosztva kell meghoznunk a megfelelő taktikai döntéseket.
A hatalmas siker után érkezett a Plants vs. Zombies 2, amely kizárólag mobilokra jelent meg. Bár azt is nagyon szerettem, érezhető volt, hogy már nem tudta ugyanazt a frissességet hozni, mint az első rész, hiába bővült új korszakokkal és ötletekkel. Később a sorozat a Call of Duty mintájára multiplayeres spin-offokat is kapott, ám ezekhez a mai napig nem volt kedvem, mert valahogy számomra mindig idegennek hatott a Plants vs. Zombies világától ez az irány. Eközben már a rendes harmadik rész is készül, amely néhány országban korai hozzáférésben elérhető, ám igazán a 2025 végén megjelent Plants vs. Zombies: Replanted keltette fel az érdeklődésemet, amely az eredeti játék felújított változata.
Az új verzió alapjaiban hű maradt az eredeti formulához. Továbbra is egy tower defense, ahol a házunkat kell megvédenünk a zombiktól. A védekezéshez különféle növényeket használhatunk, amelyek mind eltérő képességekkel rendelkeznek. Vannak, amelyek közvetlenül támadják az élőhalottakat, míg mások lassítják vagy feltartóztatják őket, időt nyerve a hatékonyabb védelemhez. A játék egyik nagy erőssége továbbra is az, hogy ezek a szerepek világosan elkülönülnek, mégis rengeteg kombinációs lehetőséget kínálnak.
A pályák egy ötsoros rácson helyezkednek el, ahová a növényeinket elültethetjük, hogy megakadályozzuk a zombik előrejutását. Az egységek napfényért vásárolhatók meg, amely a játékmenet elsődleges erőforrása. Ezt a nappali pályákon az égből hulló napikonokra kattintva gyűjthetjük, vagy speciális növények, például a napraforgó segítségével termelhetjük. Ha egy élőhalott mégis áttörné a védelmi vonalunkat, aktiválódik a sor végén álló fűnyíró, amely letisztítja az adott sávot, de ezt egy sorban csak egyszer vehetjük igénybe. Ha ezt követően újabb zombi jut el a házig, a játék véget ér.
A Plants vs. Zombies működőképességének egyik kulcsa az, ahogyan a valós idejű stratégiai elemeket egyfajta kirakós élménnyel ötvözi. Olyan érzés, mintha egy asztalon rakosgatnánk össze egy logikai feladvány darabjait, miközben folyamatosan reagálnunk kell a helyzet változásaira. Amikor beindul az akció, és a növényeink próbálják feltartóztatni a zombikat, akkor rendkívül kielégítő nézni, ahogy a tervünk működésbe lép. Annak ellenére, hogy több mint egy évtizede már rengeteget játszottam vele, a felújított változat azonnal visszaszippantott.
A játék alapvető kihívása továbbra is inkább barátságos, mintsem büntető. Ezen a téren nem sokat változtat az eredetin, mert a kampány sokáig kifejezetten könnyed tempóban halad, de a későbbi pályák sem fognak túlságosan megizzasztani. Visszagondolva egy picit nehezebb alkotásként élt az emlékezetemben, így ilyen szempontból csalódásként éltem meg, mert alig találtam benne nehézséget.
A felújítás egyik legnagyobb előnye, hogy nem csupán technikai frissítést kapunk, hanem számos extra tartalom is bekerült, köztük új bónuszpályák és játékmódok. Ezek közül az egyik legérdekesebb a Cloudy Day mód, amely a nappali és éjszakai játékmenetet ötvözi egyetlen csatában. A napos szakasz inkább az erőforrásgyűjtésről és a tervezésről szól, míg a felhős fázisban olcsóbb egységekkel, intenzívebb tempóban építhetjük ki a védelmünket. Ez a váltakozás meglepően friss élményt ad, és folyamatos alkalmazkodásra kényszerít.
Látvány terén a Plants vs. Zombies: Replanted meglepően jól fest, különösen akkor, amikor teljes zombihordák zúdulnak ránk, és a növényeink minden irányba támadnak. Ugyanakkor fontos látni, hogy a grafikai megújulást nem érdemes túlértékelni, mert alapvetően ugyanazt az élményt nyújtja, mint az eredeti rész, csupán nagyobb felbontásban és tisztább megjelenéssel. A karaktermodellek, az animációk és a pályák felépítése szinte változatlan maradt, így inkább egy gondosan felskálázott újrakiadásról beszélhetünk, mint valódi látványbeli újragondolásról.
A Plants vs. Zombies: Replanted jó példája annak, hogyan lehet egy klasszikust újra elővenni anélkül, hogy túl akarnánk gondolni. A játék elsősorban a nosztalgiára épít, de nem is akar több lenni annál, ami mindig is volt. Továbbra is egy rendkívül ötletes, szerethető és máig működő tower defense. Bár a felújítás vizuális megoldásai nem mindenhol meggyőzőek, de mégis remek belépő lehet az új játékosoknak, és kellemes újratalálkozás azoknak, akik annak idején már beleszerettek ebbe a különc, zombikkal teli kertbe.
Mátó Gábor